Manapság már nem csak a számítástechnikában és a telefonoknál találkozhatunk Wi-Fi technológiával, hanem léteznek már okos TV-k, okos hűtők, okos mosógépek és okos tűzhelyek is, amik Wi-Fi-n keresztül kommunikálnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberek ismerik ezt a technológiát és tudják, hogy hogyan működik.
Az igazság az, hogy ez nem így van.. Kevés ember van tisztában a működésével és a használatával.
Tegyük akkor tisztába a Wi-Fi-vel kapcsolatos tévképzeteket.
Kezdjük mindjárt a legelején, mi az a Wi-Fi és hogyan működik?
– A Wi-Fi egy vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) megvalósító, széleskörűen elterjedt szabvány népszerű neve.
Milyen szabványok léteznek és miben különböznek egymástól?
IEEE szabvány | Megjelenés ideje | Működési frekvencia (GHz) | Sebesség (jellemző) (Mbit/s) | Sebesség (maximális) (Mbit/s) | Hatótávolság (beltér) (méter) | Hatótávolság (kültér) (méter) |
802.11 | 1997 | 2,4 | 0,9 | 2 | ~20 | ~100 |
802.11a | 1999 | 5 | 23 | 54 | ~35 | ~120 |
802 fhfauqh.11b | 1999 | 2,4 | 4,3 | 54 | ~38 | ~140 |
802.11g | 2003 | 2,4 | 19 | 11 | ~38 | ~140 |
802.11y | 2008 | 3,7 | 23 | 54 | ~50 | ~5000 |
802.11n | 2009 | 2,4 / 5 | 74 | 600 | ~70 | ~250 |
802.11ac | 2013 | 5 | 500 | 1300 | ~140 | ~350 |
Itt ez a szép táblázat, ami bemutatja a szabványokat és azok jellemzőit, de ettől a gyakorlatban még nem leszünk okosabbak sajnos, mivel ezek az értékek laboratóriumi környezetben teljesülnek.
Hogy is néz ki akkor ez a mindennapokban?
A mikrohullámú jel terjedését úgy kell elképzelni, mint amikor egy kavicsot dobunk az álló vízbe és az körkörös hullámokat hoz létre. A hullámok egész addig szépen terjednek, amíg bele nem ütköznek valamibe.
Itt kezdődnek a problémák, minden ház más; más méretekkel, fal vastagsággal, anyaggal és berendezéssel rendelkeznek. Éppen ezért fontos a Wi-Fi-s készülék teljesítménye (akár antennája) és az elhelyezése is. Törekedni kell arra, hogy lehetőleg a ház/épület középpontjában legyen. Fontos, hogy a készüléket ne rakjuk túl magas helyre (szekrény tetejére például) és az sem segíti a jel terjedését, ha a földre helyezzük. Minél szabadabb helyen van, annál jobb lesz a jel terjedése. Figyelembe kell még vennünk az interferenciát is, amit okozhat például mikrohullámú sütő, bármilyen vezeték nélküli periféria (ami 2,4 GHz-es vagy az 5 GHz-es sávszélességen üzemel), áramforrások és akár gyengén árnyékolt kábelek is.
Ebben a táblázatban néhány “akadályt” láthatunk és azok interferenciakeltő képességét.
Akadály típusa | Fa | Üveg | Víz | Tégla | Vakolat | Beton | Fém |
Interferenciakeltő képesség | Alacsony | Alacsony | Közepes | Közepes | Magas | Magas | Nagyon magas |
Jól látható tehát, hogy mennyi mindenre kell odafigyelnünk, ha egy jól működő Wi-Fi hálózatot szeretnénk kialakítani otthonunkban vagy irodánkban. Érdemes szakember segítségét kérni, hogy ha nem tudjuk felmérni az épületet vagy helyiséget, illetve ha már meglévő Wi-Fi-s készülék gyengének bizonyul.