Wi-Fi

Manapság már nem csak a számítástechnikában és a telefonoknál találkozhatunk Wi-Fi technológiával, hanem léteznek már okos TV-k, okos hűtők, okos mosógépek és okos tűzhelyek is, amik Wi-Fi-n keresztül kommunikálnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberek ismerik ezt a technológiát és tudják, hogy hogyan működik.
Az igazság az, hogy ez nem így van.. Kevés ember van tisztában a működésével és a használatával.


Tegyük akkor tisztába a Wi-Fi-vel kapcsolatos tévképzeteket.

Kezdjük mindjárt a legelején, mi az a Wi-Fi és hogyan működik?

– A Wi-Fi egy vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) megvalósító, széleskörűen elterjedt szabvány népszerű neve.

Milyen szabványok léteznek és miben különböznek egymástól?

IEEE szabvány Megjelenés ideje Működési frekvencia (GHz) Sebesség (jellemző) (Mbit/s) Sebesség (maximális) (Mbit/s) Hatótávolság (beltér) (méter) Hatótávolság (kültér) (méter)
802.11 1997 2,4 0,9 2 ~20 ~100
802.11a 1999 5 23 54 ~35 ~120
802 fhfauqh.11b 1999 2,4 4,3 54 ~38 ~140
802.11g 2003 2,4 19 11 ~38 ~140
802.11y 2008 3,7 23 54 ~50 ~5000
802.11n 2009 2,4 / 5 74 600 ~70 ~250
802.11ac 2013 5 500 1300 ~140 ~350

Itt ez a szép táblázat, ami bemutatja a szabványokat és azok jellemzőit, de ettől a gyakorlatban még nem leszünk okosabbak sajnos, mivel ezek az értékek laboratóriumi környezetben teljesülnek.

Hogy is néz ki akkor ez a mindennapokban?

A mikrohullámú jel terjedését úgy kell elképzelni, mint amikor egy kavicsot dobunk az álló vízbe és az körkörös hullámokat hoz létre. A hullámok egész addig szépen terjednek, amíg bele nem ütköznek valamibe.
Itt kezdődnek a problémák, minden ház más; más méretekkel, fal vastagsággal, anyaggal és berendezéssel rendelkeznek. Éppen ezért fontos a Wi-Fi-s készülék teljesítménye (akár antennája) és az elhelyezése is. Törekedni kell arra, hogy lehetőleg a ház/épület középpontjában legyen. Fontos, hogy a készüléket ne rakjuk túl magas helyre (szekrény tetejére például) és az sem segíti a jel terjedését, ha a földre helyezzük. Minél szabadabb helyen van, annál jobb lesz a jel terjedése. Figyelembe kell még vennünk az interferenciát is, amit okozhat például mikrohullámú sütő, bármilyen vezeték nélküli periféria (ami 2,4 GHz-es vagy az 5 GHz-es sávszélességen üzemel), áramforrások és akár gyengén árnyékolt kábelek is.

Ebben a táblázatban néhány “akadályt” láthatunk és azok interferenciakeltő képességét.

Akadály típusa Fa Üveg Víz Tégla Vakolat Beton Fém
Interferenciakeltő képesség Alacsony Alacsony Közepes Közepes Magas Magas Nagyon magas

Wi-fi hatósugár lakáson belül


Jól látható tehát, hogy mennyi mindenre kell odafigyelnünk, ha egy jól működő Wi-Fi hálózatot szeretnénk kialakítani otthonunkban vagy irodánkban. Érdemes szakember segítségét kérni, hogy ha nem tudjuk felmérni az épületet vagy helyiséget, illetve ha már meglévő Wi-Fi-s készülék gyengének bizonyul.